Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Soltész Levente

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1999. október 21.

Kolozsvár polgármesteri hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy "megfigyelés alá helyezik" azokat a közéleti személyiségeket, akik okt. 22-én részt vesznek a "szekuritátés ügynök", Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul szervezte fogadáson, amelyen az 1956-os forradalomra emlékeznek. A közlemény szerint nyilvánosságra hozzák mindazoknak a nevét, akik eleget tettek a meghívásnak, mert a büntető törvénykönyv értelmében egy ilyen fogadáson történő részvétel "hazaárulást" jelent és büntetendő. - Soltész Levente konzul az esetet kommentálva elmondta: "A közlemény a szerzőjét minősíti. Ez és a hasonló megnyilvánulások, jelenségek kárt okoznak a magyar-román kapcsolatoknak és Románia nemzetközi megítélésének. Megfelelő időben és formában minderre hivatalosan is reagálni fogunk." /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1999. október 28.

A trikolórba öltöztetett kolozsvári utcákon ritkulnak az ismerős arcok, a 90-es évek elején egyetemisták települtek Magyarországra, az utóbbi években már a nyugdíjas szülők is mennek a gyerekek, unokák után. A kolozsvári magyar főkonzulátuson Soltész Levente konzul ismertette a 9 éves statisztikai adatokat, ezek mutatják, hogy veszteséget felnagyítva érzik az emberek. Magyarországon a letelepedési kérelmek 60%-a Romániából érkezik, növekvő tendenciáról azonban nem beszélhetünk. 1990-ben 14 796 magyarországi letelepedést engedélyeztek és 107-et utasítottak el. 1991-ben 12 313 jóváhagyott kérelem és 373 elutasítás volt. Azóta a következőképpen módosultak az arányok: 1992: 5299 - 347, 1993: 3324 - 746, 1994: 1490 - 970, 1995: 2126 - 482, 1996: 1432 - 130, 1997: 1339 - 255, 1998: 2666 - 235. Az idei év első 6 hónapjában 2204 kérelmet nyújtottak be. A legtöbb letelepedési kérelmet családegyesítés jogcímén terjesztik elő. A munkavállalási kérelmekről nincsenek adatok a főkonzulátuson. A konzulátusi ügyfélforgalom azonban azt bizonyítja, hogy a vízumkérelmek többsége munkavállalási. A korlátolt adatok is egyértelműen azt mutatják, hogy 1999-ben megnőtt a vízumforgalom, és növekvő tendenciát mutat a munkavállalási kérelmek száma is. Az elmúlt 9 hónap forgalma alapján a konzul úgy véli, hogy év végéig az ilyen jellegű kérelmek száma eléri a 10 ezret. - A letelepedési kérelmek megítélésekor 3 kritériumot vesznek figyelembe a magyar hatóságok: Ha a kérelmező bizonyítani tudja önmaga vagy valamelyik felmenője egykori magyar állampolgárságát, akkor előnyt élvez. Ez nyilvánvalóan minden határon túli magyar letelepedését könnyíti. Emellett azonban igazolnia kell azt is, hogy megélhetése, lakhatása biztosított. - Soltész Levente hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika érdeke és célja az, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön találják meg számításaikat. Azonban a lakóhely megváltoztatása alapvető emberi jog, amely elé senki sem gördíthet akadályt. /Gáll Mária: Adatok a kivándorlásról. Felnagyítva érezzük veszteségeinket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1999. november 20.

November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1999. november 29.

1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2000. január 15.

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2000. június 13.

Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián ügyében. Kolozsi Árpád ügyvéd szerint a sértett fél ügyvédje etnikai síkra terelte a pert. Az erősen leromlott egészségű, rossz idegállapotú fiatalember jelenleg a rahovai fegyházban van. A magyar konzul közbenjár, hogy mihamarabb hazavihessék. Mint ismeretes, Kristófot gyilkossági kísérlettel, hatósági személy ellen elkövetett erőszakkal és tiltott határátlépéssel vádolták. Első fokon 9,5 év szabadságvesztésre ítélték, majd a nagyváradi területi Ítélőtábla bírái tavaly december 6-án hozott határozatukban négy évre csökkentették büntetését. A 29 éves fiatalember már több mint két és fél éve van börtönben. A rácsok mögött töltött évek megviselték az idegrendszerét. Hol magába fordult, hol dühroham tört ki rajta. Az utolsó nagyváradi tárgyaláson ott volt Soltész Levente magyar konzul is, mert a család közbenjárását kérte, hogy hazavihesse a beteg embert. A tárgyalás után az ügyvéd irodájában gyűltek össze, Kristóf lement cigarettáért, ám megszökött. A borsi vámnál érték utol. A vádirat szerint a fiatalember a Szatmár megyei petei határátkelőnél kilépésre jelentkezett 1995. szept. 21-én. A vámos, N. V. közölte vele: ellenőrizni szeretnék, mert úgy értesültek, hogy kábítószer és fegyverek vannak nála. Mikor a vámos kinyitotta a csomagtartót, a fiatalember rátaposott s gázpedálra, s vonszolta magával a hivatalnokot, míg az le nem zuhant. A férfi kórházba került, félig lebénult, a bukaresti Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése szerint részben az esés következtében. Kristófot hónapok múlva egy németországi repülőtéren fogták el, miután a román hatóságok az Interpollal köröztették. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete hét év szabadságvesztés, s minden bizonnyal jóváhagyták a másodfokon megítélt egymilliárd lejes erkölcsi kártérítést is. /Zámbó Sipos Mónika: Hét évet kapott Kristóf. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2003. december 10.

Cseh Áron Gusztávot kolozsvári magyar főkonzuli minőségében nemrég erősítették meg hivatalosan. A kolozsvári születésű magyar diplomatával, Cseh Gusztáv néhai grafikusművész fiával készített a Szabadság beszélgetést. Ő a legfiatalabb külképviseletet vezető magyar diplomata. 1998-ban végzett a budapesti jogi karon, s utána sikerrel felvételizett a Külügyminisztériumba. 2000 januárjában Soltész Levente kolozsvári magyar konzult váltotta fel tisztségében , a főkonzul helyetteseként dolgozott 2003. szept. 1-jéig. Első beosztottként politikai, gazdasági és kulturális feladatokkal foglalkozott. Az ezeréves államalapítást rendkívül intenzív módon ünnepelték meg. Alföldi László akkori főkonzullal együtt megközelítően százötven ünnepi rendezvényen, kopjafa-, zászló-, emlékház- stb. avatáson vett részt a kétéves ünnep során. Évente átlagosan harmincöt-negyven magas szintű állami delegáció látogatásának előkészítésében és lebonyolításában vesznek részt. Konzuli kerületük Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs megye. A kolozsvári főkonzulátus nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű. A hivatal ellátja a hagyományos konzulátusi feladatokat, a magyar állampolgárok érdekvédelmét, a bajba jutott magyar állampolgárok megsegítését. A főkonzulátusnak alapvető feladata ezenkívül a vízumkibocsátás. A kolozsvári főkonzulátus évi mintegy 22 ezer vízumot bocsát ki. Románia összes megyéjéből érkező vízumkérelmező polgárt kiszolgálják. Az erdélyi magyarság politikai, egyházi, kulturális életének a figyelemmel követése, a rendezvényeken való részvétel is része munkájuknak. Intenzív kapcsolatot építettek ki a helyi és központi RMDSZ vezetőivel, az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökeivel, a civil szféra vezetőivel, újságírókkal. Kolozsvár főterén magyar lobogó alatt dolgozhat, ez rendkívüli megtiszteltetés számára. Kolozsváron jó viszonyt ápolnak a román politikai pártokkal, a megyei tanács elnökével, a mindenkori prefektussal is, mondhatni mindenkivel, kivéve a Nagy-Románia Pártot és a helyi polgármestert. Cseh Áron gazdasági téren szeretne változást elérni. /Balló Áron: Küldetés és jelkép Kolozsvár főterén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998